Ennek tudatában hogyan látja a természetjog szerepét az alkotmány és a törvények értelmezésében?
Úgy gondolom, hogy mindenki számára nagyon fontos annak megértése, hogy az amerikai Alapító Atyák saját maguk is hittek a természetjogban és a természetből fakadó jogokban. Egy olyan alkotmányt írtak, amelynek célja, hogy érvényt szerezzen a természetjogi elveknek, illetve megóvja azokat a jogokat, amelyek az embereket egyszerűen az emberi mivoltuknál fogva illetik meg. Vagyis az alkotmányértelmezés során fontos figyelembe venni, hogy ez egy természetjogi dokumentum, ami a politika és a kormányzás természetjogi megközelítését vallja. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a bírák olyan felhatalmazást kapnának, amelynél fogva az Alapító Atyák természetjogi felfogását a sajátjukéval helyettesíthetik.
A jogbiztonság – amely saját maga is egy fontos természetjogi elv – szempontjából fontos, hogy a bírák az alkotmány által kijelölt hatásköri korlátok között őrizzék meg működésüket.
Az alkotmányok azonban, mint például az Egyesült Államok alkotmánya, általában nem hatalmazzák fel őket arra, hogy a saját természetjogi felfogásukat érvényesítsék azoké helyett, akik az alkotmányt megalkották és elfogadták. Éppen ezért fontos, hogy a bírák még akkor is az Alapítók értelmezését érvényesítsék, ha nem értenek egyet természetjogi filozófiájukkal.
Ez nagyon hasonló megközelítés az úgynevezett originalizmushoz, vagyis az alkotmány eredeti értelmének kereséséhez.
Igen, úgy gondolom, hogy a kettő igen közel áll egymáshoz. A számomra leginkább elofgadható alkotmányértelmezés, és amelyről azt gondolom, hogy a leginkább összhangban áll magának az alkotmánynak a szándékával, az, amelyik vita esetén az alkotmány jelentését kutatja annak szövegében, a logikájában, a rendszerében és a történeti értelmében. Ezek az alkotmány jelentésének a forrásai. Ha a szöveg maga világos, akkor azt kell irányadónak tekinteni, amit a szöveg mond. Ha a szöveg történelmi összefüggésében nyer értelmet, akkor ez teszi lehetővé a szöveg jelentésének megismerését. Ha a szöveg maga nem világos, de a szöveg logikájának összefüggései némi erőfeszítés után világosan kirajzolódnak, akkor eljuthatunk az alkotmányos értelemben helytálló megoldáshoz.
Néha pedig az alkotmány értelmét úgy lehet a legjobban feltárni, ha az alkotmány és az Alkotmány által életre hívott kormányzati intézmények rendszerét vizsgáljuk meg.
Az Egyesült Államoknak olyan alkotmánya van, amelynek a struktúrája átfogja a hatalmi ágak elválasztását. Az alkotmányjogi kérdések megoldásához tehát sok esetben nagyon fontos a hatalmi ágak elválasztásának megértése. Ezenfelül az Egyesült Államoknak olyan alkotmánya magában foglalja az úgynevezett megosztott szuverenitás elvét. Olyan szövetségi kormányunk van, amelynek a hatalma delegált és körülhatárolt, valamint olyan tagállami kormányzataink működnek, amelyek hatásköre kiterjed a közegészség, a közbiztonság, a közerkölcs és a jólét előmozdítására.
A legfelső bíróság jelenlegi összetételét tekintve hogyan látja egy ilyen alkotmányértelmezés érvényesülését?
Úgy gondolom, hogy Thomas, Alito és Gorsuch bírák egyértelműen az imént felvázolt nézőpontot képviselik. Emellett úgy vélem, hogy ez a felfogás nagyon közel áll Roberts főbíróhoz is. Bár még mindig a korai szakaszában vagyunk Kavanaugh bíró megbizatásának, mégis azt mondanám, hogy eddig úgy tűnik, neki is igen közel állnak a nézetei ahhoz, amit ez előbb felvázoltam, illetve amit támogatok. Ami a többi négy bírót illeti, az ő nézeteik távolabb esnek ettől a gondolatvilágtól. Az ő felfogásuk szélesebb hatáskört és diszkréciót enged a bíróknak annál, mint amiről azt gondolom, hogy maga az alkotmány biztosít.